Szeretnivaló kis sorozat, végig lekötött a történet, és a szereplők is szimpatikusak.

Érdekes, hogy Erica nekem először olyan volt, mint Jennifer Aniston és még 3 ismerősöm keveréke. Egyébként ebben a sorozatban szinte mindenki emlékeztet valakire, vagy külsőleg más színészre, vagy barátokra, ismerősökre, utóbbiak esetében még belső tulajdonságokkal is.

Mivel igazán kedves történet, és nagyon valóságos (leszámítva persze a visszamegy a múltba dolgot - az csak ad egy a pluszt) hamar belopja magát az ember szívébe. Erica egyáltalán nem tökéletes, valamennyien elkövet(het)ünk életünk során hasonló "hibákat".

Egyébként úgy vettem észre, hogy összességében többet volt Erica a jelenben, de ez nem okozozott negatív irányú változást, ugyanúgy szórakoztató maradt, és cseppet sem unalmas. Talán egy rész volt, ami kevésbé tetszett, ami nem számít semmit.

A soundtrackje remek, kicsit a Gilmore-os dalokat juttatja eszembe. Többször végighallgattam már a zenéit, olyan jó, amikor ilyen módon rögtön felidézhető egy sorozat hangulata.

Az évadzáróban tudtak újat mutatni, és várom a folytatást.

Még néhány spoileres gondolat.

Elolvasom »

Túl sok újdonságot nem tudok nyilatkozni róla, semmi negatív változás nem történt az 1. évad óta. Továbbra is hangulatos, és a történet is halad. Mindig tud meglepetést okozni.

Az eredeti nyelvhez könnyedén hozzászoktam, szerintem nagyon jó lett a szinkron. Egyedül Christina Hendricks kapott nem annyira megegyező hangot, viszont neki a magyar hangja jobban tetszik.

Néhány spoileres gondolat a kattintás után:

Elolvasom »

Oké, ez mi volt? Az évad nagy része valami borzalom, egy-két jobb rész volt csak.

Elsőként a kezdésről: Mi van, itt mindenki meg van hülyülve? És a nézőt is hülyére akarják venni? Erről bővebben majd a spoileres részben.

Az aktuális főellenség is elég iszonyú volt. Egyre szörnyűbb lett, mindig amikor azt gondoltam, hogy ez már biztos az utolsó nézhetetlen epizód, és a továbbiakban jó lesz az évad, sikerült rátenni egy lapáttal. A vége felé néha majdnem elaludtam rajta, már amikor éppenséggel nem szenvedtem.

Most jó hosszú ideig jegelni fogom a sorozatot, ekkora megrázkódtatáshoz idő kell, míg kiheverem.

A továbbiakban spoilerek.

Elolvasom »

Ebben az évadban a sorozat kissé elindult mélyrepülésbe, az agyamra ment néhány történetszál, túlhúzták, és amúgy sem tetszettek a dolgok. Viszont a legerősebb évadzárót produkálta (jobban belegondolva, nem biztos), mindenki szomorú, és egyáltalán az egész helyzet katasztrofális.

Azért egy-két emlékezetes pillanatot is hozott, és egy kedvelt néhány epizódos karakter bukkant fel, Eric Winter, akit a Bro&Sis-ben ismertem meg.

Spoilerekkel folytatom.

Elolvasom »

Egyszerűen zseniális volt, minden perce. Nem kicsit felülmúlta az első évadot.

Megismerhettünk több vámpírt is, teremtőket és királynőt, Eric is többet jelen volt. A rövid haj sokkal jobban áll neki, és nagyon megkedveltem, most, hogy teret kapott, és több mindent lehet róla tudni.

Szerteágazott a cselekmény, hogy aztán a végére összeérjenek a szálak. A 11-12. részre nagyon izgalmas lett, néhol már horrorisztikus is kicsit, de legalábbis elég félelmetes. Az évadzáró pedig pont jó volt így. Korábban lezárták, amit le kellett, és maradt idő arra, hogy kifújjuk magunkat, aztán a legvégén egy nem túl aggasztó dolog történt, de azért cliffhangernek tekintendő.

Elolvasom »

Mindössze 8 rész volt, és lehet, hogy nem is lesz több, legalábbis utoljára ezt az infót hallottam. Teljesen mindegy, hogy folytatják-e, mert ha igen, akkor sem fogom nézni.

Az első résznél vegyes érzéseim voltak, gondoltam, majd kiderül mit is akarnak ezzel. Hát, amit akartak, az nekem nem jött be. Végig nagyon untam, talán egy rész tetszett még, a többi abszolút nem tudott lekötni. Azért kár, mert tök jó ötlet volt, egyedi, lehetett volna belőle egy remek sorozat is.

Kicsit spoileres lesz, de aki az 1. részt már látta, semmi újat nem fog olvasni a történetről.

Az évad közepe környékén kezdtem ráunni, de aztán jöttek a bonyodalmak a sztoriban, néhány karakter érdekes irányba fordult, meg hát a kapcsolatok is, így a 11. rész újra tetszett, és az évadzáró is jó lett. Ezekben egyébként szerepelt Victor Garber (Alias) is.

Peter Facinelli mintha még szimpatikusabb lenne, mint korábban. Itt egy kicsit zakkant szerepe volt, és eleinte nem is bírtam annyira, de aztán ez megváltozott. Zoey szintén érdekes volt, csak mosolyogtam rajta, de aztán róla is finomodott a  véleményem. O'Harát viszont végig kedveltem, azt hiszem, ő a kedvencem a sorozatból.

Igazából próbáltam rájönni, hogy miért kell megcsalnia Jackie-nek a férjét, csak a bogyók miatt, vagy egyéb okai vannak, mert egyébként tökéletes család lehetnének, vagy legalábbis teljesen normális, kiegyensúlyozott élete lehetne Eddie nélkül.

Egy kórházas sorozatba betegek is kellenek, de mivel ~fél óráról van szó epizódonként, túl nagy jelentőségük nem volt, nem voltak előtérben. Azért itt-ott előfordultak szokatlanabb esetek, például a pók a fülben, de ez is csak pár másodperces jelenet volt.

Eleget lehetett mosolyogni, néha picit megdöbbenni, lehet találni szerethető karaktereket, furcsállni, sajnálni Jackiet, netán rossz szemmel nézni rá. Mindenképp szórakoztató 12 részt láttam, és a 2. évadot is követni fogom.

Az előbb fejeztem be, pár nap alatt néztem meg, és nem írhatok róla mást, csak azt, hogy zseniális. A kritikusok elismerését nem véletlenül nyerte el. Egy számomra meghatározhatatlan színfolt a sorozatpalettán.

Időben a 60-as években járunk, a helyszín New York, a középpontban pedig egy reklámügynökség áll, és annak dolgozói. Főszereplő Don Draper (Jon Hamm), senki nem ismeri igazán, de kedvelik, és tehetséges abban, amit csinál. Mi is csak apránként tudunk meg dolgokat a múltjából. A történetről nem is akartam eredetileg írni, úgyhogy itt be is fejezem.

Általában figyelemmel követem, hány perc ment le az adott részből, mennyi van még hátra. Ebben az esetben olyan hamar vége lett egy résznek, hogy szinte észre sem vettem. Ez azért érdekes, mert nem egy pörgős valami, sokkal inkább lassú, és a karaktereket sajátosan mutatják be, a cselekedeteik által ismerjük meg őket, de ritka, amikor pontosan tudjuk, mit éreznek. (Ez főleg Drapernél van így.) Senki sem egyértelműen jó vagy rossz.

Elolvasom »

Na, hát ezen is túl vagyok. Valamennyire már itt is spoilerezek, nem csak a kattintás utáni részen, nem akarok kitolni senkivel, ezért szólok.

Amikor a 4. évadot néztem, az jutott eszembe, hogy ez majdnem olyan, mintha már eleve meg lett volna az egész sztori, csak úgy hatásosabb, ha kisebb-nagyobb darabokra törik, jól összekeverik, és úgy rakják elénk. Persze ez így leegyszerűsített, és nem igaz, de akkor is hatásosabb.:)

Amolyan kötelezően megnézendő sorozat lett ez, nem mintha bánnám, vagy ilyesmi, de nem tudott soha magával ragadni. Az 5. évad szerintem a legjobb eddig, mert ott aztán van már minden, időutazás, meg ugrálás az időben, néha arra gondoltam, hogy még egy harminc éves ugrás, és nekem is vérezni kezd az orrom.

Alig tudom felidézni, annyi minden történt, és sok az összefüggés, amikről fokozatosan értesülünk, teljes káosz az egész, ugyanakkor okos, és aprólékosan kidolgozott, ami elismerésre méltó.

Már csak egy évad van hátra, arra számítok, hogy a legjobb lesz, mert viszonylag kevés részben kell lezárniuk, és mindenre magyarázatot adniuk. Maximum a befejezést cseszhetik el, de kétlem.

Spoilerek.

Elolvasom »

Az utolsó néhány részt egyben néztem, mert valamiért kudarcba fulladt a hetiben nézés.

Semmi különleges nem volt benne, a marketingje és a tálalás fújta fel az egészet, na meg az is, hogy a műfaj nem túl elterjedt, így némileg az újdonság erejével csapott le. Akik hetiben követték, izgalmas lehetett a találgatás, én már csak abban reménykedtem, hogy nem rontják el a végét.

A szereplők nem gondolkodnak, és nem tudnak célozni, kivéve a gyilkost, ez elég idegesítő volt, de azt hiszem, ez a horrorokkal/thrillerekkel jár.

Csak azok olvassanak tovább, akik már végignézték.

Elolvasom »